Bobonaro-Secretario Estado Pescas (SEP) Domingos dos Santos “Macaro” reprezenta Ministro MAPPF kolleta hare Hibrida variedade (BPH 188 no BDR-5) ne’ebe introdus  husi Governu Brunei Darusalam, hare refere foin primeira ves halo pilotu iha Suku Ritabou no nia rezultadu hatudu diak tebes. Atividade ne’e hala’o iha loron Kuarta (10/07) iha Postu Administrativu Maliana Villa.

Iha entrevista SEP Domingos hateten, ohin (Rad) Quarta, ita mai iha ne’e atu bele kolleta hare Hibrida ne’ebé mak ninia fini originál  husi Brunei, portantu ida ne’e hanesan pilotu primeiru atu koko no hare  ninia dezenvolvimentu diak ka lae, se karik diak Ministério kontinua hodi estende  ba fatin sira ne’ebé mak potensia atu bele haree ninia rezultadu produsaun.

“Husi rezultadu ne’ebé agora dadauk ita hare diak tebes, tanba ninia musan bokar no nia buras los, ita espera katak husi dezenvolvimentu ne’ebé mak oras ne’e iha tiha ona, ba oin sei diak liu tan, no ida ne’e orgániku, seidauk tama iha epoka ida anorganiku, portantu orgániku de’it mak hatudu nia rezultadu diak nune’e, se ba futuru mak iha hanoin diak ruma atu bele hasa’e ninia volume ne’e medidas seluk atu bele hare Maibé konforme mós ba polítiku Governu nian hakarak atu depende nafatin ba organiku ka anorganiku? Ida ne’e maka desizaun husi kompetensia mais alto. Ha’u prefere ita uja organiku diak liu, tanba ita hanesan Nasaun ida ne’ebe ki’ik, ita labele kompara ho Nasaun bo’ot sira seluk, diak liu ita mantein ho organiku atu ninia kualidade a-ihan ne’e sei garantidu ho Nasaun sira ne’ebé mak dezenvolvidu.”tenik Domingos

Sekretariu Estadu realsa, Fini ne’e kontribui husi Governu Brunei, Ministério agradese ba Governu Brunei tanba ne’e pilotu primeiru, ita hein katak rezultadu ida ne’e diak ita sei estende ba fatin sira ne’ebé nesesariu atu bele haree rai ne’ebé mak merese duni hodi kuda fini refere ita kontinua kuda atu bele dezenvolve  fini ne’e diak liu iha rai ida ne’e.

Iha fatin hanesan Farmfresh Industrie, Nasir Latif husi Brunei akompaña mós husi ekipa Lider Ba ASEAN haktuir, Inisiativa ne’ebé Governu Brunei lori sira nia Fini hare mai halo adaptasaun iha Timor leste, inisiu husi Embaxadór Timor nian iha Brunei ho naran Abel Guterres tanba Nasir Latif iha ligasaun ne’ebé mak diak entaun ho ida ne’e mak sira lori mai iha Timor, liu husi oportunidade ne’e mos sira konñese ema barak, liu husi vizita ida ne’e mos fo oportunidade lobuk ida, liu-liu husi cresimentu ekonomia.

Nia informa, Sira mós haree ba iha setór Agrikultura ne’ebé  dadaun ne’e sira foka hela ba setór  Agrikultura. Totál fini ne’ebé sira lori mai halo adaptasaun iha Timor hamutuk 3 kg ne’e oituan de’it, tanba inisiativa ne’e sei halo uluk projeitu pilotu, entaun ida ne’e sira sei halo lai estudu atu bele identifika hodi haree nia kualidade no kuantidade sira hatene lolos tiha ona hafoin bele dezenvolve diak liu tan. Fiar katak liu husi fini 3kg ne’e bele habarak no haforsa liu tan relasaun amizade no bilateral entre Timor-Leste no Governou Brunei.

 Nune’e mós PAM Bobonaro Alex Pires, hato’o agradesimentu ba Governu Brunei nomós MAPPF  iha vontade hakarak atu halo investimentu liu husi Agrikultura  halo pilotu ba fini hare ida ne’e. Ne’e hanesan Pilotu ida atu bele koko Fini husi Brunei ne’e rasik, no ninia rezultadu ne’e hatudu diak tebes  kompara karik ninia produsaun ka volume ne’e bo’ot liu ho hare sira seluk.

“Tanba ne’e ha’u hakarak husu ba Agrikultór sira labele depende de’it ba importsaun, labele mós sai hamlaha iha rai mamuk nia leten, diak liu saída mak iha ita hahú, labele sai  bainaka iha fatin natar nia leten, ami mós sei nafatin hamutuk ho MAPPF liu-liu servisu Agrikultura Munisípio sei esforsu hamutuk ho estensionista bele espanda tan fini hare ida ne’e ba hotu hotu.”katak MAP

Nia salienta, hanesan PAM aomesmo tempu nia hanesan natar na’in iha Munisípiu Bobonaro ne’e rasik, preokupasaun mak irrigasaun, tanba atu hasa’e produsaun hare presiza tebes irrigasaun ne’ebé diak atu bele fornese bé ba natar sira, nune’e bele reativa fali rai ne’ebé durante ne’e abandona hela. Iha tinan 2025 mai sai hanesan tarjetu ba Munisípiu Bobonaro hakarak ka lakoi tenke reduz ona fos importasaun, ba longu prazu nu’udar PAM tarjetu ona katak, sira mak sei sai nu’udar merkadu hodi Esporta fos ba atambua. Ekipa DMEA